Kezdjük az alapoktól!
Ki ne tapasztalta volna egy-egy dolgozat megírása, vagy egy vizsgán való átmenés után, hogy a tanult anyagot hosszabb-rövidebb idő után elfelejti. A megtanult anyag egyszerűen kirepülhet a fejünkből. És ez a felejtési folyamat nem is olyan lassú.
Amennyiben még részletesebben érdekel az elméleti rész, ajánljuk az ezzel kapcsolatos publikációkat. Összegyűjtöttük a legfontosabb forrásokat, ezekből kiderül, hogy a tesztelés bármely korosztály számára, bármely témakörben egy hatékony tanulási forma. Saját kísérleteink a középiskolai és egyetemi matematikatanítással kapcsolatosak, azokat is felsoroltuk.
Mennyire hatékony ez a módszer és milyen tárgyak esetén alkalmazható?
Az előhívásos tanulás az egyik leghatékonyabb tanulási módszer. Az előhívási hatást – azaz azt, hogy az információ előhívása a memóriából egy kezdeti tanulási fázis után jobban elősegíti a tanultak hosszú távú megmaradását, mint az ismételt elolvasás – kimutatták szövegtanulás esetén, idegen szavak tanulásánál, páros asszociációs helyzetben, tankönyvi szövegeknél és téri-vizuális anyagnál, illetve készségek tanulása esetén is. Egy korábbi kísérletünkben megmutattuk, hogy az előhívásos tanulás középiskolai matematika oktatásban is alkalmazható. Az előhívásos tanulást úgy emeltük be a matematika órákra, hogy a kísérleti csoportban a diákok minden óra végén tesztet írtak az adott napon tanult tananyagrészből. Egy másik kísérletünkben ugyanezt igazoltuk egyetemi környezetben elsőéves bevezető kurzuson és hosszú távon absztrakt tananyaggal is. Ezt a módszert kívánjuk nagyobb mintán, különböző iskolákban kipróbálni, kiegészítve a matematikai szorongás és a matematikai attitűd mérésével.
Hogyan lehet a felejtést lelassítani, esetleg megakadályozni?
Agykutatások kimutatták, hogy a hosszútávú tudás titka az előhívás. Amennyiben a megtanult anyagot nem hívjuk elő tudatosan, az újonnan megszerzett tudás mintegy felét napokon vagy heteken belül elfelejtjük. Az előhívás a felejtés ellen hat. Az előhívásos, vagy más néven teszteléses tanulás olyan tanulási stratégia, ahol nem csak arra összpontosítunk, hogy az információ "bekerüljön" a diák fejébe, hanem arra is, hogy az információt hosszú távon "elő tudja nyerni" onnan. A teszteléses tanulás bármilyen olyan tevékenységre utalhat, mint például tanórai kérdések, kvízek, tesztek és vizsgakérdések használata, amely során az információt mindenfajta segítség nélkül kell előhívni a memóriából.
Miért hat az előhívási gyakorlat pozitívan a tanulási folyamatra?
Az információ előhívása mentális erőfeszítést igényel. Ezen erőfeszítés révén történik a tanulás. Minél megerőltetőbb az előhívás, annál hatékonyabb a hosszú távú tanulás szempontjából. A “magolás” során ez az erőfeszítés nem történik meg, ezzel szemben az előhívás gyakorlásával megszerzett tudás ellenállóbb az interferenciahatásokkal szemben, és maradandóbb tudáshoz vezet. Ezenkívül a teszteléses tanulással a tudás strukturáltabbá válik és fokozza a tudástranszfert, a tudás új környeteben való használatát. És nem utolsó sorban, az előhívásos tanulás igazoltan javítja a tanulók metakognícióját, saját tanulási folyamatuk megértését, mely szintén hozzájárul a hatékony tanuláshoz.
Milyen korosztály esetén érdemes belevágnom a tesztelésbe?
Minden korosztály számára hatékony!
Számos kutatás kimutatta, hogy általános iskolától kezdve, a középiskolán és az egyetemen át egészen idősebb korig fontos, hogy a tanulási folyamat részét képezze a rendszeres előhívás.
Nem növeli a diákjaim szorongási szintjét, a rendszeres tesztelés?
Nem! Sőt, kimutatták, hogy az előhívásos tanulás még csökkenti is a vizsgaszorongást. Mivel a tanulási hatékonyság megnő, a diákok magabiztosabbnak érzikmagukat, és kevésbé szoronganak a közelgő vizsgák miatt. A középiskolás diákok körében végzett felmérések megerősítették, hogy a diákok 72%-a számolt be a vizsgaszorongás csökkenéséről a tanév végére.
Azért hatékonyabb ez a módszer, mert így fókuszáltabb a diákok figyelme?
Bár sok esetben az elején valóban megfigyelhető a diákok részéről egy fókuszáltabb figyelem, ez az idő során lankadni fog. Azaz valóban van összefüggés a kettő között, de a tesztelés akkor is hat, ha a diák nagyon figyelt az órán és akkor is, ha nem tudott annyira figyelni.
