Hogyan vágjak bele? - Rövid áttekintő/gyorstalpaló tanároknak

Az előhívásos tanulás bár elsőre úgy tűnhet, hogy időt vesz el az órából, valójában úgy érdemes rá tekinteni, mint a tanulási folyamat egy esszenciális részére, amely kihagyásával a tanulás egyik legfontosabb fázisa kimarad. Hiába gyakorolsz sokat a diákjaiddal, hiába oldanak meg sok feladatot, ha eközben használhatják a jegyzeteiket és ha ezt meg tudják még tenni a munkamemóriájuk segítségével. Az óra végi teszteléssel valójában időt spórolsz meg, mert kicsit hosszabb távon észre fogod venni, hogy nem kell annyiszor “újramagyaráznod” az anyagot.

Minden korosztály számára hatékony!

Számos kutatás kimutatta, hogy általános iskolától kezdve, a középiskolán és az egyetemen át egészen idősebb korig fontos, hogy a tanulási folyamat részét képezze a rendszeres előhívás.

Az időfaktor egy kulcskérdés. Nagyon fontos, hogy a megtanított tananyag első előhívása megtörténjen az első alvás előtt, de legalább 24 órán belül kell történnie. Általában elmondható, hogy nem lehet eleget tesztelni diákjainkat, minél gyakrabban tesszük meg, annál jobban elősegítjük az előhívható, használható tudásuk létrejöttét, amely által sikeresebben fog szerepelni a dolgozatok, felvételik során.

Óra végén. Az óra eleji vagy közbeni tesztelésnek egyéb következményei is vannak, hiszen utána nem szünet következik, hanem megyünk tovább az anyaggal, ami nem tesz jót az előhívási folyamatnak. Ha például az óra 45 perces, akkor ajánlatos az óra végén egy 5-7 perces kis emlékeztetőt íratni az órán tanult, vagy az előző órákon tanult leckékből. Amennyiben hosszabb az óra, érdemes beiktatni legalább 5 perces szüneteket, és minden periódus végén tesztelni diákjainkat.

Agykutatással és módszertani kísérletekkel igazolták, hogy a tesztelés akkor is hatékony, ha a teszten nem érnek el jó eredményeket diákjaink. A fontos az, hogy tudjanak és akarjanak gondolkodni a kérdéseken.

A tesztelés akkor is hasznos, ha nem adunk visszajelzést a tanulóknak az eredményükről.

De!

	Amennyiben van rá mód, annyit tudjanak meg, hogy jó-e a megoldásuk, és ha hiba van benne, mi az - hiszen ez esetben elsajátítási hibákat is javíthatunk.
	Ráadásul folyamatos visszajelzéssel megvalósul a formatív értékelés, és javul a diákok metakogníciója, azaz tudatosabbá válik a tanulásuk, mellyel bizonyítottan hatékonyabb tanulás érhető el. A metakogníció is fontos része a hatékony tanulásnak.
	A kutatások azt mutatják, hogy minél részletesebb a visszajelzés (pl. táblánál elmagyarázás, tesztek kijavítása), annál erőteljesebb tesztelés pozitív hatása.
	Amennyiben a diákok komolyan veszik az előhívást, egyáltalán nincs szükség a kis tesztek osztályzására, azaz nem kell kijavítani a dolgozatokat, nem jelent többlet munkát a tesztelés alkalmazása. Esetleg érdemes szúrópróba-szerűen egyet-egyet következetesen leellenőrizni, vagy egyéb formában elérni, hogy a diákok számára fontossá váljon, ezen tesztek megírása. Természetesen aki szeretné, adhat rájuk pontokat is, egy pontgyűjtési folyamat részeként.

Ne feledjük, hogy a teszteléses tanulás egy tanulási stratégia, nem egy eszköz a tudásmérésre.

Az a fontos, hogy a diákok komolyan vegyék.

	Érdemes a bevezetése előtt egy kicsit beszélni a diákoknak arról, hogy ezek a tesztek miért vannak, és miért fontosak.
	Mi azt javasoljuk, hogy legyen hozzá egy nem szigorú, könnyen teljesíthető minimumfeltétel.
	Esetleg egy pontgyűjtési folyamat részévé lehet tenni.

A teszteléses tanulás bevezetéséhez egy új szemléletre van csupán szükség. Arra, hogy igazán megértsük, a teszteléssel nem a diákok figyelmét szeretnénk fókuszáltabbá tenni, nem a gyakoribb értékelésükhöz találtunk egy módszert, nem a stressz-szintjüket szeretnénk megnövelni, hanem hogy rájöjjünk, előhívás nélkül még nem is fejeződött be a tanulás, hiszen ez a folyamat nagyon fontos része a tanulásnak.

Egy tanulási szakasz lezárásaként szeretnéd hogy diákjaidnak jobban megmaradjon a memóriájában a tananyag?

	Gyakori módszer Páros vagy csoportos megbeszélés, ahol a diákok jegyzetük segítségével elmagyarázzák egymásnak, mit értettek meg eddig. → Ez hasznos, de időigényes, és hosszú távon nem a leghatékonyabb.
	Bizonyítottan jobb módszer Kutatások ezrei mutatták ki: Sokkal tartósabb a tudás, ha segédanyag nélkül próbálják felidézni az anyagot. Az agy megerőltetése miatt a tanulási folyamat már elkezdődött és sokkal jobb úton haladnak a hosszútávú tudás felé, mintha újraolvasták volna az anyagot, vagy mintha a jegyzetük segítségével elmagyarázták volna azt.
	Fontos tudni Nem baj, ha nem sikerül minden tökéletesen. Már a próbálkozás is erősíti a memóriát. Ez sokkal hatékonyabb, mint az újraolvasás vagy a jegyzetekre támaszkodó magyarázat.

Úgy érzed, bár elmagyaráztad, a diákjaid elolvasták a tananyagot, mégsem jegyezték meg azt? Újraolvasás, vagy újramagyarázás helyett adj fel a szintjüknek megfelelő egyszerű kérdéseket.

Akár ehhez hasonló kérdéseket is használhatunk:

	“Mi az amiről olvastunk?”
	“Próbáld meg felidézni miről volt szó az előző 15 percben és írd le egy kis papírra.”

Kimutatták, hogy az előhívás szükséges a hosszútávú tudás létrejöttéhez, hiszen ez a tanulási folyamat része. Bátran alkalmazzuk már a tanulási folyamat legelején is.

Nem! Sőt, kimutatták, hogy az előhívásos tanulás még csökkenti is a vizsgaszorongást.

	Mivel a tanulási hatékonyság megnő, a diákok magabiztosabbnak érzik magukat, és kevésbé szoronganak a közelgő vizsgák miatt.
	Egy középiskolás diákok körében végzett felmérésben a diákok 72%-a számolt be a vizsgaszorongás csökkenéséről a tanév végére. Ez a szorongáscsökkenés a rendszeres tesztelésnek volt köszönhető.

Bár sok esetben az elején valóban megfigyelhető a diákok részéről egy fókuszáltabb figyelem, ez az idő során lankadni fog. Azaz valóban van összefüggés a kettő között, de a tesztelés akkor is hat, ha a diák nagyon figyelt az órán és akkor is, ha nem tudott annyira figyelni.

Tetszőleges kérdéstípust lehet alkalmazni. A kutatások azt igazolják, hogy mind a feleletválasztós, mind a rövid válaszos feladatok elősegítik a tananyag elsajátítását, hatékonyság szempontjából nincsenek szignifikáns különbségek. Használjuk azt, ami tapasztalataink szerint a legkönnyebben javítható, akár digitális eszközökkel, vagy ha ez nem megoldható az adott tananyagnál, akkor maradjunk a rövidebb kifejtős feladatoknál.

Az előhívásos tanulás akkor hatékony, ha a diák tud gondolkodni a kérdésen.

	Nem kell, hogy meg tudja válaszolni, de kell, hogy megerőltesse az agyát.
	Így az a legjobb, ha változatos kérdés-típusokat alkalmazunk, melyekben vannak egyszerűbb, és összetettebb kérdések is, hogy minden diák megtalálja a számára megfelelő szintű kérdést.
	Azaz legyen a feladat kihívás a diáknak, de ne legyen annyira nehéz, hogy még a válasz megkezdése előtt feladja.

Az iskolai életet mindenki másképp éli meg. Vannak akik teljesítményorientáltak, motiváltak, vannak akik kevésbé. Vannak akik szoronganak egy dolgozattól, vannak akik lazábbak.

	A dolgozat szerepe ma Sok tanár a dolgozatot arra használja, hogy: rákényszerítse a diákokat a tanulásra, ellenőrizze és értékelje a tudásukat.
	A gond Ez a hozzáállás gyakran szorongást okoz – nemcsak a diákokban, hanem a tanárokban is. Kevés diák vágyik több dolgozatra. Kevés tanár szeretne több dolgozatot javítani.
	Mi lehetne másképp? Ha a teszteket jókor alkalmaznánk, és gyakrabban használnánk: nőne a diákok hosszú távú tudása, csökkenne a szorongás a dolgozatírással kapcsolatban.
	Új szemlélet Tekintsünk az óravégi tesztre úgy, mint a tanulási folyamat kulcsára. Nem külső kényszer, nem csak ellenőrzés. Hanem egy tanulást segítő eszköz.