Jövőbeli kutatási irányok

Az előhívásos tanulás már most is bizonyítottan az egyik leghatékonyabb tanulási módszer, de a jövő kutatásai még izgalmasabb lehetőségeket rejtenek.

	Hogyan lehetne megtalálni az optimális gyakoriságot és időzítést, amely a legjobban támogatja a hosszú távú tudást?
	Vajon melyik formátum működik a legjobban – a rövid feleletválasztós kérdések, a nyitott válaszok vagy a játékos digitális eszközök?
	A kutatók arra keresnek választ, hogy az azonnali vagy a késleltetett visszajelzés segíti jobban a diákokat,
	és hogyan lehet a módszert még inkább személyre szabni különböző életkorokban és tantárgyakban.
	Eddig kevesebbet vizsgált területek felzárkóztatása: matematika és humán tantárgyak.
	A legnagyobb kihívás és egyben lehetőség pedig az, hogy világszerte, sokféle kulturális és oktatási környezetben is kipróbálják ezt a módszert – hiszen a tanulás univerzális, de mindenhol más formát ölt.

Az előhívásos tanulással kapcsolatos legtöbb sikeres eredmény főleg laboratóriumi környezetben, szövegmemorizálásnál született, míg a matematikai problémamegoldásra, különösen valós iskolai környezetben, kevesebb kutatás áll rendelkezésre. Azt mutatják az eddigi eredmények, hogy a teszteléses tanulás a reál tantárgyak esetén is alkalmazható, mégis, a legtöbb kérdés talán ezen a területen mutatkozik. Bizonyos vizsgálatok szerint a tesztelési hatás komplex, deduktív feladatoknál, illetve összetettebb tananyag esetén csökkenhet vagy akár el is tűnhet.

Néhány kutatás szerint a teszteléses tanulás hatása laboratóriumi körülmények között igazolható, de autentikus iskolai környezetben, valós problémamegoldási és deduktív gondolkodást kívánó feladatoknál már kevésbé meggyőző. Folyamatpsan vizsgálják ezen kutatások eredményeit, hogy minél pontosabb magyarázatot kapjunk.

Különböző kutatási eredmények ütköznek abban, hogy az egyéni képességek (pl. előzetes tudás szintje) miként befolyásolják az előhívásos tanulás hasznosságát: egyes vizsgálatok szerint a jobb képességűek profitálnak inkább, míg mások szerint az átlagos vagy akár a gyengébb képességűek is hasznot húzhatnak belőle.

Iskolában vagy otthon? Az eddigi kutatások eltérő eredményeket mutatnak azzal kapcsolatban, hogy az otthoni teszteléssel is elérhető-e ugyanaz a hatékonyság, mint az óravégi tesztek segítségével.

Az értékelés formája, az alkalmazott teszttípusok (rövid válasz vs. feleletválasztós), valamint a tanulók szorongása is befolyásolhatja, hogy mennyire hatékony az előhívásos tanulás. Egyes kutatások szerint az értékelt tesztek negatívabban hathatnak a szorongásra, mint azok a tesztek, amikre nem kapnak a diákok értékelést.